[RO] Muzeul de Artă Cluj-Napoca, instituție de cultură, care funcționează în subordinea Consiliului Județean Cluj, vă invită să vizitați, în perioada 23 iulie – 9 august 2026, expoziția „Culorile și luminile comune a două lumi”, care reunește lucrări ale artiștilor Ferenczy Júlia și Gy. Szabó Béla. Curator: Ferenczy Miklós. Vernisajul va avea loc joi, 23 iulie 2026, de la ora 17:00. Expoziția este organizată de Fuhrmann Ferenczy Anna și Ferenczy Miklós, succesorii în drept ai artiștilor
Gy. Szabó Béla s-a născut la Alba Iulia și a urmat studiile liceale în această localitate, unde este remarcat de profesorul de desen Jenő Reithofer (elev a lui Bertalan Székely), care îl va ghida în primii ani de studiu. În 1923 pleacă la Budapesta, unde se înscrie la Politehnică, ca mai apoi, în 1927, să obțină diploma de inginer mecanic. Va expune pentru prima dată în decembrie 1932, la îndemnul lui Károly Kós, în cadrul evenimentului organizat de Societatea Károlyi Gáspár. În perioada 1969-1971 întreprinde drumuri de documentare și studiu în Ungaria, la Balaton, împreună cu Julia Ferenczy (cu care va organiza 22 de expoziții comune) și organizează o expoziție la Viena. Decorat cu Ordinul Meritul Cultural clasa I în 1971, reușește să obțină permisiunea de a întreprinde, anul următor, un drum de documentare în Mexic. În 1985, la vârsta de 80 de ani, se stinge din viață la Cluj.
Ferenczy Júlia a urmat studiile artistice la Cluj și Timișoara, avându-i ca profesori pe Papp Sándor, Romul Ladea și Gy. Szabó Béla. În 1996 a fost distinsă cu Crucea de Ofițer a Ordinului de Merit al Republicii Ungare, în semn de recunoaștere a contribuției sale artistice. Din 1939 a participat la expozițiile organizate de tinerii artiști ai Breslei Barabás Miklós, iar prima sa expoziție personală a avut loc în 1947, la Cluj. În 1971 a prezentat o expoziție personală la Galeria Națională Maghiară din Budapesta. Lucrările sale se regăsesc în colecțiile Galeriei Naționale Maghiare, precum și în patrimoniul mai multor muzee din Transilvania. A cultivat cu predilecție pictura în pastel, realizând peisaje și peisaje urbane inspirate de Cluj, Baia Mare, Ținutul Secuiesc și regiunea Lacului Balaton. În timpul șederilor la Balaton, a lucrat alături de Gy. Szabó Béla. În anul 1941 a beneficiat de o bursă acordată de Ministerul Cultelor și Instrucțiunii Publice al Ungariei. Între 1946 și 1948 a colaborat cu revista clujeană Képesújság, iar în perioada 1948–1953 a fost redactor artistic al revistei Dolgozó Nő. În anii 1950 a ilustrat numeroase cărți pentru copii și tineret, iar desenele sale au fost publicate în revistele Utunk și Művelődési Útmutató.
[HU] A Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kolozs Megyei Tanács alárendeltségébe tartozó kulturális intézmény, tisztelettel meghívja Önöket, hogy 2026. július 23. és augusztus 9. között tekintsék meg a „Két világ színei és közös fényei” című kiállítást, amely Ferenczy Júlia és Gy. Szabó Béla képzőművészek alkotásait mutatja be. Kurátor: Ferenczy Miklós. A megnyitóra 2026. július 23-án, csütörtökön 17:00 órától kerül sor. A kiállítást szervezték Fuhrmann Ferenczy Anna és Ferenczy Miklós jogutódok.
Gy. Szabó Béla Gyulafehérváron született, középiskolai tanulmányait is szülővárosában végezte. Rajztehetségére már fiatalon felfigyelt Reithofer Jenő rajztanár (Székely Bertalan tanítványa), aki első mestereként irányította művészi fejlődését. 1923-ban Budapestre költözött, ahol beiratkozott a Műegyetemre, és 1927-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. Első kiállítására 1932 decemberében került sor Kós Károly biztatására, a Károlyi Gáspár Társaság rendezvényén. 1969 és 1971 között több tanulmányutat tett Magyarországon, elsősorban a Balaton vidékén, Ferenczy Júliával, akivel összesen huszonkét közös kiállítást rendezett. Ebben az időszakban Bécsben is önálló kiállításon mutatkozott be. 1971-ben I. osztályú Kulturális Érdemrenddel tüntették ki, amelyet követően, 1972-ben tanulmányutat tehetett Mexikóba. 1985-ben, 80 éves korában hunyt el Kolozsváron.
Ferenczy Júlia festőművész és illusztrátor művészeti tanulmányait Kolozsváron és Temesváron végezte. Mesterei Papp Sándor, Romul Ladea és Gy. Szabó Béla voltak. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki művészi munkásságának elismeréseként. 1939-től rendszeresen részt vett a Barabás Miklós Céh fiatal művészeinek kiállításain. Első önálló tárlatát 1947-ben rendezték meg Kolozsváron, 1971-ben pedig a budapesti Magyar Nemzeti Galériában mutatkozott be önálló kiállítással. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több erdélyi múzeum gyűjteményében. Elsősorban pasztellképeiről ismert: Kolozsvárt, Nagybányát, Székelyföldet és a Balaton vidékét megörökítő táj- és városképeket készített. Balatoni tartózkodásai során Gy. Szabó Bélával dolgozott együtt. 1941-ben a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ösztöndíjában részesült. 1946 és 1948 között a kolozsvári Képesújság munkatársa volt, majd 1948 és 1953 között a Dolgozó Nő című folyóirat művészeti szerkesztőjeként tevékenykedett. Az 1950-es években számos gyermek- és ifjúsági könyvet illusztrált, rajzai pedig az Utunk és a Művelődési Útmutató hasábjain is rendszeresen megjelentek.
